A villamos energia és a földgáz árának alakulását más termékekhez hasonlóan a kereslet és a kínálat viszonya határozza meg rövid és hosszú távon egyaránt.  

Rövidtávon főként az aktuális és várható időjárási viszonyok alakítják az energia iránti keresletet. A kínálatot pedig a termelésben, feldolgozásban előforduló kiesések (pl. tervezett vagy váratlan karbantartások), a szállítási nehézségek (pl. vezetékek sérülése és rongálása, vörös-tengeri konfliktus) mozgatják. A kínálatot tekintve az LNG egyes földrészekre irányuló szállításának változó mennyisége szintén hatást gyakorol az árakra (pl. Európa vs. Ázsia). 

Hosszútávon a keresletre befolyásoló lehet egy hosszantartó pandémia során bekövetkező termeléscsökkentés, amely energiafogyasztás-csökkenést is magával hoz, hasonlóan a gazdasági válságok által kifejtett hatásokhoz. A villamos energia-igényekben erőteljes keresletet befolyásoló tényező a saját termelések alakulása, amelyet főleg az adott országok támogatási rendszerei mozgatnak. Az új technológiák bevezetése is hat a keresletre. Napjainkban a geopolitikai fejlemények, konfliktusok is jelentős hatást gyakorolnak az energiaárakra (pl. orosz–ukrán háború). Befolyásolja még a keresletet az EU-ban és a világszerte alkalmazott klímapolitika, amelynek hatása a CO_²–kibocsátásokban jelenik meg (fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának befolyásolása). 

A hosszútávú kínálat esetében meghatározó a gáztárolók telítettségi szintjeinek mértéke – főleg az őszi-téli időszakban. Az ázsiai gázárak is befolyásoló hatással bírnak a termékek tőzsdei árára, amelyeket szintén az ipari termelés alakít. A nemzetállami és a különböző gazdasági, politikai egyesülések, konföderációk, államszövetségek (pl. Európai Unió, USA) által bevezetett mennyiségi és árazási szabályozások szintén hatással vannak az árak alakulására. 

A helyettesítő termékek ármozgása, a devizamozgások, a CO₂-kvóta kereskedelme és az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) döntések egyetemlegesen hatnak a keresletre és a kínálatra minden időtávban.