Az eseményen Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára ismertette a magyar energia- és klímastratégiai elképzelések legfőbb elemeit, és bemutatta a villamosenergia-szektor átalakítására vonatkozó terveket.
Mint kifejtette, 2030-ig Magyarország 40 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest, ennek részeként a megújuló energia felhasználási arányát a jelenlegi 13-ról 21 százalékra növeli. Ennek a politikának kiemelt projektje az áramszektor további megtisztítása.
Kaderják Péter emlékeztetett arra, hogy a magyar áramtermelés jelenleg 60 százalékban karbonmentes, ebből 50 százalék a paksi atomerőmű termelésének köszönhető, 10 százalék pedig a megújuló energia felhasználásának. A karbonkibocsátás-mentes villamosenergia-termelés arányát kilencven százalékra próbáljuk emelni 2030-ra. Az átalakításban a következők játszanak döntő szerepet: az első a Paks II. projekten keresztül az atomenergia használatának folytatása. A második a mátrai lignitalapú áramtermelés kiváltása elsősorban gázzal és megújulóenergia-termeléssel. A harmadik a megújuló energia, ezen belül elsősorban a napenergia tartalékait hasznosító áramtermelési kapacitások jelentős növelése.
Magyarországon a 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél eléréséhez a következő 30 évben a GDP 2-2,5 százalékát kell környezetvédelmi beruházásokba fektetni, megközelítőleg 120 milliárd eurót.